ÁBRÁND

1.

„Olyan viselkedés, amelynek a célja kár vagy szenvedés előidézése” (Molnár Erika által adott meghatározás)

2.

Az agresszió többrétegű fogalom. A fenti meghatározás alapvetően a pszichológiai tudományokból érkező meghatározás. Internetes keresésünk során látni fogjuk, hogy a fellelhető meghatározások két irányba mutatnak majd. Találkozunk az agresszió fogalmával, mint személyközi vagy csoportok közötti akciókhoz kapcsolt fogalommal és láthatjuk az agresszió nemzetközi jogban definiált fogalmát, mint államok közötti „viselkedést”. (Néhány példa: http://hu.wikipedia.org/wiki/Agresszi%C3%B3_%28pszichol%C3%B3gia%29, nemzetközi jogi meghatározása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Agresszi%C3%B3_%28nemzetk%C3%B6zi_jog%29) Az agresszió kutatása kedvenc témaköre az etológusoknak (állatok közötti viselkedés, terület-szerzés, dominancia megszerzéséért folytatott küzdelem), a szociálpszichológiának (l. pld: Aronson), a személyiség-lélektannak (l.pld: Freud).

3.

Agresszió és ifjúsági munka, ez már lényegesen bonyolultabb összefüggés. Találkozik-e az ifjúsági munkás a fiatalok agresszív viselkedésével? Mit tehet az egyéni agresszív viselkedés kezelése vagy a csoporton belüli agresszió kezelése érdekében? Milyen pedagógiai-módszertani eszköztár áll a rendelkezésünkre az agresszív viselkedés megelőzése érdekében? Mit tegyünk, mit tehetünk agresszió esetén? Van-e felelősségünk az agresszív viselkedés előidézésében?

Látni fogjuk, hogy az agresszió a szövegösszefüggésekben gyakran szinonimája az erőszaknak. Mit kezdünk a jelzős agressziókkal? Ezek az agressziók helyhez, helyzethez, állapothoz kötődnek. Iskolai agresszió! Milyen divatos témakörré vált ez 2012-ben Magyarországon! Munkahelyi agresszió! Mennyire visszatérő témakör a futball-huligánok által bemutatott erőszak! Micsoda morális pánik söpört végig az angol társadalmon a 2011. év nyári városi környezetben a fiatalok által megnyilvánuló erőszak láttán! (Vagy Franciaországban, az ún. „banlieu-lázadások” idején...). Mennyire megrázó élménye a társadalmaknak a szexuális agresszió! Milyen éles vitákat kavar a társadalmi csoportok elleni gyűlöletből fakadó agresszió megnyilvánulása: támadások cigányok, bevándorlók, melegek ellen, a rasszizmusból és kirekesztő-gyűlölő attitűdből kifakadó agresszió!

A fogalmak meghatározása, az erőszakról alkotott vélemények, a terápiás javaslatok kutatása az interneten egyre bonyolultabbá váló művelet. Egymással ellentétes vélemények, kutatási eredményekből leszűrt kemény tények, óvatos terapikus javaslatok ködgomolygása. Egyben mindenki egyetért: az agresszió jelen van az emberi közösségekben, a társadalomban. Valami olyan dolog ez, amellyel együtt kell élnünk? Lehetséges minimalizálni, vagy elkerülni a társadalomban meglévő erőszakot? Ha találkozunk a hétköznapi erőszak különféle megnyilvánulási formáival, akkor vajon mit teszünk? Félrefordítjuk a fejünket vagy közbeavatkozunk?

Az ifjúsági munka nem fordíthat hátat az erőszaknak. A maga eszközeivel és törekvéseivel hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az erőszak visszaszoruljon az emberi és emberek közötti viselkedésekből és cselekvésekből. Az Európa Tanács Emberi Jogi Oktatási és Nevelési Programja visszatérően foglalkozik az erőszak témaköreivel, mint olyan problémával, amellyel az ifjúsági munkának szembe kell néznie. Egy példa. A Budapesti Európai Ifjúsági Központban 2002. október 28-30-án megtartott, 'Learning from violence' (Tanuljunk az erőszakból) symposiumának résztvevői az ifjúsági munka számára az erőszak megjelenésének alábbi területeit azonosították:

• rasszizmus és kirekesztés

• nemi erőszak és családon belüli erőszak

• homophobia – a másság gyűlölete

• csoportos erőszak (huliganizmus és banda-erőszak)

• politikai motivációkból következő erőszak

• intézményesített erőszak

• megfélemlítés és fenyegetés (beleértve a tanárok ellen irányuló agressziót is)

• szülői erőszak

A symposium résztvevői, a „frontvonalban küzdő” ifjúsági munkások, emberi jogi szervezetek képviselői, európai országok intézményeinek képviselői, a témakörök szakértői azért gyűltek össze, hogy megvizsgálhassák, mit tehet az ifjúsági munka a fiatalok körében tapasztalatható erőszak visszaszorítása érdekében, hogy megosszák e téren szerzett tapasztalataikat egymással és, hogy átbeszéljék, milyen közös javaslatokat tehetnek. A résztvevők egyetértek abban, hogy:

• a prevenció az elsődleges megoldás és az erőszak másik erőszakkal nem kezelhető,

• „az integráció a bizalom kiépítésével kezdődik” (a fiatalok és a hatóságok közötti dialógusok alapetőek)

• az erőszak kezelése és megelőzése összetett kihívás, sok társadalmi szereplőnek ad feladatokat, az intézmények és a civil társadalom szereplői közötti együttműködés erősítése alapvető

• a formális és a nem-formális pedagógiáknak a jelenleginél sokkal inkább együtt kellene dolgoznia

• emberi jogok mindenkinek! (az emberi jogokra való érzékenyítés alapvető feladat)

A symposium dokumentációja: Learning from Violence. Symposium report (raporteur: Ingrid Ramberg, European Youth Centre Budapest, 28-30 October, 2002., Council of Europe Publications, 2003)

A tárgykörben alapvető források az ifjúsági munka számára az ET Emberi Jogi Nevelési Programjának kerete között keletkezett dokumentumok. Fontos e tárgyban a vonatkozó nemzetközi egyezmények lényeges elemeinek ismerete (ezek emészthető összefoglalása a Kompasz kézikönyvben megtalálható).

Az internetes kutatómunkához kellő türelemre és átgondolt keresési stratégiára lesz szükség! Olvassunk óvatosan és körültekintően! Keressük és gyűjtsük a jó példákat! A magunk helyén és a saját helyzeteinkben legyünk következetesek elveinkhez … Dolgozzunk ki az agresszió témakörében projekteket, konkrét terveket az erőszakosság visszaszorítása érdekében csoport-helyzetben, egyének között, különböző társadalmi terekben.

Kidolgozásra ajánlott témák:

• ifjúsági munka fiatal szurkolókkal ('Fair Fans')

• ifjúsági munka fiúkkal és fiatal férfiakkal, csoportjaikkal

• ifjúsági munka szkinhedek körében

• erőszak kezelése ifjúsági csoportban

AGRESSZIÓ

AKTÍV(ITÁS)

ÁLLAM

ALTERNATÍV

ANTISZOCIÁLIS

APÁTIA

ATTITŰD

AUTONÓMIA