1. Magyarországon

Január 1-jén megkezdi a működését az Alkotmánybíróság (első tagjai: Ádám Antal, Kilényi Géza, Solt Pál, Sólyom László, Zlinszky János). Január 5-én kirobban az ún. Duna-gate ügy. Az SzDSz és a Fidesz bejelentik: a Belügyminisztérium még mindig információkat gyűjt az ellenzéki pártokról. Január 18-ai hatállyal a kormány megszünteti a BM belbiztonsági szolgálatát. Január 8-án nagymértékű áremelés következik be (élelmiszerek átlagosan 30-36 %-kal, az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díj 336%-al nő). Január 13-án aláírják a Suzuki esztergomi gyárának létesítéséről szóló szerződést (a gyárat végül 1993-ban avatták fel). Február 8-án a Fővárosi Bíróság a társadalmi szervezetek nyilvántartásából törli a Fideszt és pártként veszi nyilvántartásba. Február 9-én helyreáll az 1945-ben megszakadt diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Vatikán között. Március 10-én Horn Gyula magyar és Sevarnadze szovjet külügyminiszterek aláírják a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló megállapodást. Március 25-én (a második forduló április 7-én) tartják meg a többpárti országgyűlési választásokat. Az első fordulóban a választásra jogosultak 65,77 %-a, a második fordulóban 45,44 %-a veszt részt. Május 17-én leköszön a Németh-kormány. Május 23-án megalakult az Antall-kormány. (Hárompárti koalíciós kormány: MDF-KDNP-FgKP. Miniszterelnök: Antall József (1993.december 12-ig), belügyminiszter Horváth Balázs – 1990. december 21-ig), külügyminiszter: Jeszenszky Géza, pénzügyminiszter: Rabár Ferenc – december 20-ig, ipari- és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos – 1991. december 9-ig, földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József – 1991. január 16-ig), igazságügy-miniszter: dr. Balsai István, munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, művelődési- és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, honvédelmi miniszter: Für Lajos, környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Keresztes K. Sándor, közlekedési- és hírközlési miniszter: Siklós Csaba, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter: Boross Péter (július 19. - december 20.), privatizációért felelős tárca nélküli miniszter: Szabó Tamás, OMFB-t vezető tárca nélküli miniszter: Pungor Ernő, MTA és tudománypolitika felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter: Mádl Ferenc, a politikai foglyok szervezeteivel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter: Kiss Gyula (ellátja az állami ifjúságpolitika felügyeletét is). Május 24-én Kosáry Domokos lesz az MTA elnöke. Május 29-én Párizsban 42 európai és amerikai ország pénzügyi szakemberei aláírják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányát. Június 19-én az Országgyűlés módosítja az alkotmányt, amely most kimondja: „a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam ...”. Július 16-án jelentősen nő a benzin és a gázolaj ára (20-30%-al). Július 18-án az Országgyűlés módosítja a Vagyonügynökségről szóló törvényt, ezzel a privatizáció központi szerve a kormány alá kerül. Megindul a tömeges privatizáció első hulláma. Augusztus 3-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot. Augusztus 9-én a kormány elfogadja a tulajdonreform alapelveit: a földön kívül mást nem adnak vissza. Szeptember 1-jén megkezdi a működését a Kárpótlási Hivatal. Megindul a tömeges kárpótlás, heves társadalmi vitáktól kísérve. Szeptember 27-én a kormány a Kossuth- és a Széchenyi-díjak kivételével megszünteti az elmúlt rendszer kitüntetéseit s több régi érdemrendet és díjat ismét bevezet. Szeptember 30-án (második forduló október 14-én) önkormányzati választások, megszűnik a régi tanácsrendszer. Október 25-28.: a benzin árának újabb drasztikus emelése ellen tiltakozva az egész ország életét megbénítja a közlekedési blokád (taxissztrájk). November 6-án Magyarország az Európa Tanács tagországa lesz (elsőként a kelet-közép-európai országok közül). December 14-én feloldják az ún. COCOM-előírásokat, vagyis a katonai rendeltetésű áruk kivételével Magyarország számára enyhítik a fejlett technológiák exportját tiltó rendelkezéseket (Magyarországot 1992.február 6-án végleg törlik erről a listáról).

2. Ifjúságpolitikai kronológia

Január 4. a Magyar Közlönyben: A Minisztertanács 3010/1990.(I.4.) MT határozata az ifjúságpolitikai feladatokkal összefüggő aktuális teendőkről. A szövegben: „A Minisztertanács az Országgyűlés 7/1989 (VI.8.) OGY határozatának végrehajtásával összefüggésben, a jelenlegi politikai, gazdasági helyzetre való tekintettel nem tartja időszerűnek az ifjúságpolitikai koncepció Országgyűlés elé terjesztését … A Kormány megtárgyalta a Javaslat a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítását célzó intézkedésekre című koncepciót, s azt a további munka alapjául elfogadta. … A hosszú távú feladatokról a politikai pártokkal konzultációt kell folytatni. … A Minisztertanács egyetért azzal, hogy hazánk csatlakozzon az ENSZ Közgyűlésén 1989. november 20-án elfogadott Gyermeki Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához ...”

Januárban megkezdődnek az egyeztetések a DEMISZ Gazdasági Irodája és az Ifjúságpolitikai Titkárság között az „ifjúsági vagyon” átvételéről. Január 16-án Králikné Cser Erzsébet ifjúságpolitikai kormánybiztos hatáskörét módosítja a kormány (1007/1990.(I.16.) MT. h.).

Április 27-én kihirdetik a Minisztertanács 81/1990. (IV.27.) Mt rendeletét a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványról (Magyar Közlöny, 37.sz). Határozat a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány létesítése egyes kérdéseiről (1073/1990. (IV.27.) MT.h.), amelyben a Kormány az ifjúságpolitikai kormánybiztost bízza meg az elnöki feladatok ellátásával. Aznap a kormánybiztos-elnök felkéri az alapítvány Tanácsadó Testülete tagjainak Lóránd Ferencet, Boros Lászlót, Gerevich Józsefet, dr. Éliás Andrást, Pál Tamást és Vadász Katalint. (A bíróság az alapítványt (továbbiakban: NGYIA május 9-én veszi nyilvántartásba.)

Június 14-én a Minisztertanács 3205/1990.(VI.14.) MT határozata (nem-nyilvános határozat) az ifjúságpolitikai feladatok ellátásának egyes kérdéseiről (létrejön a tárca nélküli miniszter feladatait segítő Ifjúságpolitikai Titkárság a Miniszterelnöki Hivatalban).

Június 20-án az NGYIA első kuratóriumi ülése. A kuratórium: Rózsa Edit (SzDSz), Kenéz Anikó (FgKP), Fátyol Mihály (CISz), Menner Ákos (ODU), dr. Torda Ágnes (Orsz. Gyermekvédő Liga), Szabó Imre (Magyar Természetbarát Szövetség), Kékesi Tibor (Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség), dr. Surján László (Cserkészek Országos Tanácsa), Ritterné Józsa Judit (ÉFOÉSZ), Majtán János (Állami Gondozottak Egyesülete), Rókusfalvy Pál (NM), Szikszainé Bérces Anna (PM), Haraszti István (Miniszterelnöki Hivatal), Králikné Cser Erzsébet kuratóriumi elnök. Az ülésen nem volt jelen az MDF, a Fidesz, az MSZP, a KDNP, a MüM és az MKM képviselője. A MUSZ képviselőjének kuratóriumi tagságát a tárca nélküli miniszter felfüggesztette („az Úttörőszövetség vagyonelszámoltatása befejezéséig”).

Július 19-én az NGYIA kuratóriuma kizárja Hámori Csabát (MSZP), Deutsch Tamást (Fidesz), dr. Munkácsy Ferencet (MüM), dr. Boldizsár Gábort (MKM), mert „sem az előző, sem az aznapi ülésen nem jelentek meg”.

Szeptember 7-én az Állami Számvevőszék közzé teszi a „Jelentés a volt KISZ KB Székház eladásának ügyében végzett vizsgálat tapasztalatairól” szóló dokumentumát.

Október 10-14-én Noszvajon a MISZOT nemzetközi szemináriumot tart "U-Rope" címmel, amelyen részt vesznek Peter Lauritzen, valamint a Youth Forum Europe képviselői.

Október 26-án kihirdetik a Magyar Közlönyben a Kormány 1044/1990.(X.26.) Korm. határozatát az Ifjúságpolitikai Kabinetről.

November 6-án Magyarország az Európa Tanács tagja lesz. A magyar zászlót felvonják az Európa Tanács székháza előtt, Strasbourgban. A magyar kormány képviselője az ünnepélyes eseményt követően szó szerint azonnal bekapcsolódik az Ifjúságügyi Kormányzati Együttműködés (CDEJ) munkájába.

December 5-én Kormány-MISZOT találkozó a Parlamentben. A kormány részéről az Ifjúságpolitikai Kabinet tagjai vesznek részt Kiss Gyula tárca nélküli miniszter vezetésével (FM, HM, NM, MüM, MKM, PM és Ifjúságpolitikai Titkárság). A MISZOT delegációja: Kékesi Tibor (SZISZ), Marenth Péter (Fiatal Európai Federalisták), Erdélyi Zsuzsanna (KDFSZ), Szalay Pál (Katolikus Ifjúsági Mozgalom), Koncz István (Országos Gyermekvédő Liga), Hédi Csaba (Magyar Diáksport Szövetség), Papp József (DEMISZ).

December 11-én a Nógrád megyei Bíróság 431. sz. alatt nyilvántartásba veszi a Magyarországi Ifjúsági Irodák Országos Szövetségét (képviselő: Ványi Bálint)

Ebben az évben a Bíróság egyesületi nyilvántartásba vette az alábbi szervezeteket: Magyarország Felfedezői (Hagyományőrző Szövetség) (január 4.), Katolikus Ifjúsági Mozgalom (január 9.), Gyermekek Táborozásáért Alapítvány (január 16., a MUSZ alapítványa), Független Ifjúság Egyesület (az FgKP ifjúsági szervezete, január 23.), Ifjúsági Demokrata Fórum (február 5.), Magyar Garabonciás Szövetség (március 12.), Esély-Budapest Alapítvány (április 27.), Magyar Joghallgatók Országos Egyesülete (május 2.), Bács-Kiskun megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 9.), Pest Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 9.), Szolnok Város Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 14.), Keresztény Cserkészek Magyar Szövetsége (május 14.), Habilitas Szolgálat Egyesület (május 17.), Békés Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 20.), Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 21.), Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület (május 21.), Zala Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 24.), Kereszténydemokrata Fiatalok Szövetsége (május 26.), Dél-magyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 29.), Vas Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (május 31.), Sopron Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (június 27.), Esély az Ifjúságnak Alapítvány (július 1.), Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete (július 3.), Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara (egyesület) (július 16.), Természetjáró Fiatalok Szövetsége (augusztus 15.), Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány (augusztus 29.), Vas Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (augusztus 31.), Ifjú Szocialisták (szeptember 12.), Nemzetközi Szakmai Diákszervezetek Kamarája (szeptember 18.), Európa Jövője Egyesület (Kecskemét, október 10.), Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (november 12.), Magyar Ifjúsági Kamara (december 10.), Magyarországi Ifjúsági Irodák Országos Szövetsége (december 11-én), Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (december 12.), Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (december 18.)

3. Európa és a Világ

Peter Lauritzen ez évben ismét ellátja az Ifjúsági Ügyekért Felelős Miniszterek Európai Konferenciájának (3. alkalom, Lisszabonban) titkári feladatait. Vezeti a szervezőcsapatot, amely megrendezi az Ifjúságkutatók első európai Symposiumát az Európa Tanács ifjúsági szektorával összefüggésben. Vezeti az első 'Long Term Training Course for Youth Leaders and Youth Workers' előkészítésének munkálatait végző munkacsoportot. Ebben az évben látogat először hivatalos minőségében Magyarországra, részt vesz a MISZOT "U-Rope" szemináriumán, Noszvajon, októberben.

Január 1-jétől Lengyelország Köztársaság. Június 12-én létrejön az Orosz Szovjet Szövetségi Köztársaság. Január 20-22-én a Jugoszláv Kommunista Párt utolsó kongresszusa, amely félbeszakad, mert a szlovén, majd a horvát küldöttek elhagyják a kongresszust. Február 24-25-én Horvátországban megalakul Horvát Demokrata Közösség (HDZ). Április 22-23. (második forduló májusban) többpárti választások Horvátországban. A HDZ megszerzi a mandátumok többségét. Június 21-én mind a Német Szövetségi, mind a Német Demokratikus Köztársaság parlamentjei hivatalossá teszik, hogy a német határok az Odera-Neisse folyók vonala mentén húzódnak. Július 15-én Gorbacsov – a Kohl német kancellárral folytatott kaukázusi tanácskozása alkalmával – kijelenti, hogy az egyesült Németország olyan katonai szövetséghez tartozik, amelyhez akar. Augusztus 17-én Knin környékén fegyveres összecsapások kezdődnek a szerbek és a horvátok között. Szeptember 12-én Moszkvában az USA, a Szovjetúnió, Nagy-Britannia, Franciaország és a két Németország képviselői aláírják a német újraegyesítés dokumentumát. Október 3-án a két Németország egyesül. November 14-én a Lengyel-Német szerződésben rögzítik azt, hogy két ország sérthetetlen határa az Odera-Neisse folyók vonalán húzódik. December 22-én a horvát Parlament elfogadja az új horvát alkotmányt, amely Horvátországot önálló államnak deklarálja, valamint kimondja, hogy a jugoszláv federációból való kilépésről népszavazás dönt majd, a horvátországi szerbek Milan Babic vezetésével létrehozzák a Krajinai Szerb Autonóm Területeket.