1. Magyarországon

Január 1-től jelentősen emelkedik az energiahordozók ára: a villamos energiáé 65, a földgázé 53%-al nő. Március 12-én megszorító intézkedéseket hoz a kormány (ún. „Bokros-csomag”). E program keretei között leértékelik a forintot, korlátozzák a bérkiáramlást, a családi pótlék, a gyes és a születési segély rászorultsági alapon jár. (A következő hónapokban az Alkotmánybíróság több rendelkezést megsemmisít.) Április 29-30-án, a Fidesz Kongresszusán ismét Orbán Viktort választják pártelnöknek. A párt neve Fidesz-Magyar Polgári Párttá változik. Június 19-én az Országgyűlés ismét Göncz Árpádot választja Köztársasági Elnöknek. Június 13-án – heves viták után – az Országgyűlés elfogadja a magyar-szlovák alapszerződést. Június 30-án megkezdik működésüket (hét éves mandátummal) az ombudsmanok. November 15-én a Szlovák Parlament elfogadja az ún. nyelvtörvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy a Szlovákiában élő magyarok hivatalos fórumokon anyanyelvüket használják. November 21-én elfogadják a Magyar Államkincstár felállításáról szóló törvényt (a Kincstár 1996. január 1-jén kezdi meg működését). November-december: az 1990-ben felgyorsult privatizáció második hulláma. Az ÁPV Rt. külföldön értékesíti a Mol részvénycsomagjának jelentős hányadát, elad 6 áram- és 4 gázszolgáltatót és 2 erőművet, magánosítja a Matávot. (Az év végére a privatizációs bevétel 20%-al meghaladta az 1990-1993 közötti összesített bevételt.) Az év folyamán a KSH adatai szerint 28,2%-os volt az infláció. A megszorító intézkedések ellen az év folyamán 27 nagyobb tüntetés, munkabeszüntetés, sztrájk zajlott le (vasutasok, diákok, pedagógusok, tűzoltók, egészségügyben dolgozók).

2. Ifjúságpolitikai kronológia

Január 14-én a GYIÉT nem-kormányzati szervezeti „oldalaiban” való képviseleti munkára megválasztják a gyermek- és ifjúsági, illetve korosztályi segítő szervezetek képviselőit: Miklós László (Dyslexia Szövetség - Védőszárny Szervezet), Leitner József (Magyar Diáksport Szövetség), Hanti Vilmos (Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom), Ditzendy Arisztid (Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége), dr. Blumenfeld Gyuláné (Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyar Egyesülete), Papp Emil és Lindmayer József (Országos Családszövetség), Haraszti István (Országos Gyermekvédő Liga), Györgydeák Márton (Regnum Marianum), Tóbiás László (Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete). A korosztályi szervezetek oldalán való képviseletre megválasztották: Varju László (BIT), Mikula Lajos (AGRYA), Mórocz János (BÖX), Szabó László (OFÉSZ-HÖOSZ), Bella Balázs (IDE), Molnár László (Ifjú Szocialisták Mozgalma), Szilágyi Szabolcs (IKU), Szilágyi Balázs (KEDEX), Lukács János (Magyar Cserkészszövetség), Horváth László (MAKK), Rácz Péter (MUSZ), Koltai Péter és Jásper András (ODU), Somlyódi Csaba (SZISZ).

Március 7-én Kiss Péter és Csizmár Gábor országgyűlési képviselők (MSZP-frakció) sürgősségi indítványt nyújtanak be a Parlamentnek a KIA-törvény hatályon kívül helyezéséről és a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslatról. Ezt követően sajtónyilatkozatokban összecsapás a képviselők és az MKM között.

Március 16-án a sajtóból kiderül, hogy az MKM javaslatot tesz egy „válságkezelő”, szakértői NGYIA-kuratórium felállítására. Aznap az MSZP-frakció ifjúsági és modernizációs munkacsoportja fejlécű faxban a GYIÉT korosztályi csoportja soros elnökeként Varju László is eljuttatja saját javaslataikat a miniszterhez. (Ebben a kuratórium tagjainak önmagát, illetve Ligetfalvi Györgyöt, Rácz Péter, dr. Sándor Pétert és Szilágyi Szabolcsot javasolja). Ezt követően a kormány a minisztériumi javaslatot fogadta el, amely a kuratóriumban egy helyet biztosított a GYIÉT ezen csoportjának. Ezt a döntést a szocialista képviselők érintett része nyilvánosan vitatta. (továbbá ld: 1027/1995.(III.24.) Korm. határozat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről).

Március 22-én a tüntető diákok a Pénzügyminisztériumhoz vonulnak, ahol „elbeszélgetnek” Bokros Lajos pénzügyminiszterrel.

Április 4-én éles vita robban ki az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatását Koordináló Bizottság ülésén az ún. politikai ifjúsági szervezetek támogatása kapcsán. Az SZDSZ bejelenti, hogy ebből a keretből nem kívánják e szervezeteket támogatni. Végül a Bizottság úgy dönt – az SZDSZ képviselőinek tartózkodása mellett -, hogy egységesen 1 millió forint támogatást javasolnak a BIT, az Ifjú Szocialisták Mozgalma, a Független Ifjúság, az IDE, az IDF és az IKU számára. (Április 26-án az Országgyűlésben Kiss Péter, Juhász Gábor, Csizmár Gábor képviselők módosító indítványt nyújtanak be ehhez a bizottsági javaslathoz és ebben a BIT támogatását 6 millió forintra, az IDE-jét 2,1 millióra, az IDF támogatását szintén 2,1 milliósra kívánják növelni, mely összeget más szervezetek támogatásának csökkentésével kívánják fedezni az adott keretből. A május 9-ei szavazáson – miután a MSZP-frakció sem állt ki a módosító javaslat mellett – a T. Ház a Bizottság eredeti javaslatát fogadta el 51,1%-os támogatással. Ld: május 17.)

Április 10-én (sajtóhírből): „A Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén kiderült: a kormányzati oldalnak még mindig nincs egységes álláspontja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványról. … az MKM egy válságkezelő kuratórium mellett állt ki, az érintettek viszont az szerették volna, ha a kuratóriumot a GYIÉT három oldala delegálja … A korosztályi és a támogatói szervezetek képviselői … kifejtették, nem érzik magukat felelősnek azért, hogy az alapítvány nem tud működni. ...”

Május 17-én közzé teszik az Országgyűlés 52/1995.(V.17.) OGY határozatát a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról. Az „ifjúsági és gyermekvédő társadalmi szervezetek” kategóriában 73 szervezet összesen 73.400.000 Ft.-ot kapott. A jelentősebb támogatások: Magyar Úttörők Szövetsége 4,5 millió, Magyar Cserkészszövetség 4 millió, Magyar Garabonciás Szövetség 4 millió, Országos Gyermekvédő Liga 4 millió, P.Ó.K.Háló 3,6 millió, az Európa Jövője Egyesület 2,5 millió forintot kapott. A „politikai ifjúsági szervezetek” támogatása egységesen 1 millió forintot maradt.

Június 20-án az Országgyűlés – az ellenzéki pártok távollétében – 229 igen és 1 nem szavazattal elfogadja az ún. „KIA – NGYIA törvényt”. (A vitában elhangzott érveket nem vették figyelembe, a benyújtott módosító indítványokat elutasították. A szavazás előtti napon Kiss Péter és Csizmár Gábor módosító indítványt nyújtottak be – az eredeti javaslatukkal ellentétesen egyébként -, amelyben megállapítják az NGYIA új kuratóriumát úgy, hogy annak 11 tagja 5 személy az alapító képviseletében és 3 személy az országos gyermek- és ifjúsági szervezetek, 3 személy pedig a gyermek- és ifjúsági korosztályokat segítő szervezetek által választott. …1995. évi LXIV. törvény a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról.)

Július 12-én a GYIÉT „civil tagjai” megválasztják képviselőiket az NGYIK kuratóriumába és a Gyermek- és Ifjúsági Alap tanácsába. E szerint a közalapítvány kuratóriumába: Varju Lászlót (BIT), Mórocz Jánost (BÖX), Karácsony Mihályt (Diák-ÉSZ), Haraszti Istvánt (Gyermekvédő Liga), Hanti Vilmost (MgyBT), Tóth Lászlót (szervezetéről adat nincsen) választották. A GYIA tanács tagjaiként: Rácz Pétert (MUSZ), Blumenfeld Gyulánét (FICE), Lindmayer Józsefet (Cserkészszövetség) és Ditzendy Arisztidet (HAIYCO) választották. (Közben a Bíróság a 6.Pk.62582/16.sz. végzésével nyilvántartásba veszi az Alapító képviseletében eljáró MKM által beterjesztett változást, amely szerint az NGYIK kuratóriuma: Balladik György, Kecskeméti Edit, Valentiny Andrea, dr. Rencz Botond, dr. Koncz István – l.: 93/1995.(VIII.8.) Korm. r. a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványról szóló 81/1990.(IV.27.) MT rendelet módosításáról.)

Augusztus 4-én teszik közzé első ízben az önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatainak hatékonyabb ellátását segítő pályázat eredményeit (1073/1995.(VIII.4) Korm.h.), amely 75 millió forint elosztását tartalmazza és amely támogatja önkormányzati ifjúsági referensek, illetve helyi „helyzet- és állapotfelmérések”, valamint helyi ifjúsági feladattervek elkészítését. (Ez volt az egyetlen olyan alkalommal, amikor erről kormányhatározat döntött. A későbbiekben a támogatásokat a GYIÉT közleményben tudatta.)

Augusztus 31-én megjelenik a Magyar Hírlapban az, hogy „Göncz Árpád közvetíteni próbál a koalíciós felek közötti konfliktusok megoldásáért”. Erre a tárgyalásra az SZDSZ tárgyalási javaslatai között az szerepel az ifjúságpolitikai ügyekben, hogy „...az ifjúságpolitikai kérdések koordinálására létrehozott külön államtitkári intézmény nem vált be, érdemi munkát az új szervezet nem végzett. Indokolt a feladatok integrálása a művelődési és közoktatási minisztériumba ...”

Szeptember 7-én Horn Gyula miniszterelnök fogadja a GYIÉT 'korosztályi” delegációját és ígéretet tesz arra, hogy „jogszabályban rendezik a GYIÉT helyzetét”, valamint arra is, hogy az általuk javasoltakkal kiegészítik a NGYIK kuratóriumát. E napon az Országgyűlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sportbizottsága kihelyezett ülést tart Zánkán, az üdülőkomplexum helyzetének rendezéséről. (MSZP-ellenzéki vita arról, hogy mely formában működjön tovább a zánkai komplexum. Az MSZP képviselői közalapítványi forma mellett érvelnek, az ellenzéki képviselők azt a minisztériumi javaslatot támogatják, amely közhasznú társasági formává való átalakítás mellett érvel.)

Szeptember 25-től tüntetnek a diákok a Parlament előtt.

Október 26-án a kormány kinevezi a NGYIK új kuratóriumi tagjait a GYIÉT-nek tett ígéret szerint (l.: július 12.) E kinevezést követően Balladik György kuratóriumi elnök, Rencz Botond és Kecskeméti Edit lemondanak a kuratóriumi tagságukról. (Néhány nap múlva a minisztérium helyükre Szalay Pétert, Radoszáv Miklóst és Kalmár Péter jelöli.)

November 1.: A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentősről 106/1995.(XI.1.) OGY határozat. (Ebben az OGY felkéri a kormányt, hogy 1996. március 31-ig, majd azt követően minden évben március 31-ig terjesszen elő jelentést a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről ...”

November 4-én alternatív szervezetet alakítanak a tandíj ellen tüntető diákok. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSZ) alternatív szervezetként kíván működni.

November 16-án a Határozatok Tárában megjelenik a 2349/1995.(XI.16.) Kormány határozat a gyermek- és ifjúsági érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatokról, amely szerint: „...A gyermek- és ifjúsági korosztályokat közvetlenül érintő jogszabály, illetve kormányhatározat előkészítésének megkezdéséről és ütemezéséről a GYIÉT Titkárságát tájékoztatni kell. … A kormány-előterjesztésekben tájékoztatást kell nyújtani a GYIÉT állásfoglalásáról. Amennyiben a GYIÉT nem-kormányzati résztvevői az előterjesztésről érdemben eltérő álláspontot képviselnek, úgy az állásfoglalást annak indoklásával és az előterjesztő véleményével együtt ismertetni kell. ...”

November 24-én lemondott Fodor Gábor művelődésügyi és közoktatási miniszter (néhány nap múlva Magyar Bálint veszi át a helyét).

December 15-én ünnepélyesen megnyitják a Budapesti Európai Ifjúsági Központot (BEIK), Budapest, I. Zivatar u. 1-3. E napon és ehhez az alkalomhoz kapcsolódóan, Fodor Gábor, a még hivatalában lévő miniszter aláírja a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat Alapító Okiratát, amely szerint: „A Mobilitás … a nemzetközi együttműködési keretek között megvalósuló, oktatási rendszeren kívüli ifjúsági tevékenységekhez szolgáltatásokat nyújtó és támogatási keretösszegek kezelői feladatait ellátó intézmény. Fő feladata az európai integráció elősegítése. Székhelye: 1055 Budapest, Báthory u. 10., Az intézmény alapítója és felügyeleti szerve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv ...”

3. Európa és a Világ

Peter Lauritzen a Magyar Hírlapban (március 6., Magyar Hírlap: „Szélsőjobboldaliság: egy veszély baljós jele”, Szikora Katalin cikke, 8.o.). Szeptember 30-án, az MTV2 „Szócső” c. műsorában (amely egy ifjúságvédelmi-érdekvédelmi műsor első adása) rövid interjút készítenek Péterrel a BEIK-ről. Peter az Európai Ifjúsági Központ igazgatójaként november 20-án Budapestre költözik.

Január 1-jén Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Európai Unióhoz, ezzel a tagországok száma 15-re nő. Február 10-én Lettország csatlakozik az Európa Tanácshoz. Március 14-én mind a Európai Parlament, mind az Európai Tanács ratifikálja a Socrates (oktatási) Programot. Március 26-án életbe lép a határok átjárhatóságáról szóló Schengeni Egyezmény Belgium, Németország, Franciaország, Luxembourg, Hollandia, Portugália és Spanyolország között. Április 28-án Ausztria csatlakozik a Schengeni Egyezményhez. Május 1-2.: a Horvát Hadsereg az ún. „Villám” hadműveletben felszabadítja Nyugat-Szlavónia megszállt részeit. Június 22-én Románia benyújtja a csatlakozási kérelmét az EU-hoz. 27-én Szlovákia benyújtja a csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Július 12-én az Európai Parlament először választja meg az EU Ombudsmant Jacob Söderman (finn) személyében. Augusztus 4-7-én, a mindössze négy napig tartó „Vihar” (Oluja) hadműveletben a horvát haderő elfoglalja a nemzetközi közösség által el nem ismert, úgynevezett Krajniai Szerb Köztársaság 1990-1991. óta szerbek által ellenőrzött nyugati és déli szektorait. Október 13-án Lettország benyújtja a csatlakozási kérelmét az EU-hoz. November 9-én Ukrajna az Európa Tanács tagja lesz. November 12-én a horvát kormány és a horvátországi szerbek képviselői külön-külön Zágrábban, illetve Erduton (Erdődön) egyezményt írnak alá a Kelet-Szlavónia és Baranya még megszállt területeinek horvát igazgatás alá kerüléséről, amelyre két éves átmeneti ENSZ-kormányzás után kerül sor. November 21-én aláírják az ún. „Dayton-i Egyezményt” a volt Jugoszláv tagországok között. November 24-én Észtország benyújtja az EU-hoz csatlakozási kérelmét. December 8-án Litvánia nyújtja be a csatlakozási kérelmét az EU-hoz. December 15-16-án, az Európai Tanács madridi csúcstalálkozóján döntés születik az európai közös pénz, az euró 1999. január 1-ei bevezetéséről. December 14.: A daytoni szerződést véglegesítő párizsi béke. A rendezés során betartják azt az elvet, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok határain nem módosítanak, azok válnak országhatárokká. December 20-21-én Brüsszelben az EU Bizottsága és a Világbank donor-konferenciát rendez Bosznia-Hercegovina háborút követő megsegítése érdekében.

4. „Szórakozástörténet”

Rochistory:

Rednecks, Tupac Shakur, Supergrass ('I Should CoCo'), Paula Abdul ('Head Over Heels'), Alannis Morrisette ('Jagged Little Pill'), Bon Jovi ('These Days'), Shaggy ('Boombastic'), Seal ('Kiss From a Rose'), The Corrs (első album), Oasis ('What's the Story?'), Smashing Pumpkins ('Melon Collie'), No Doubt ('Don't Speak'),

A fekete krónikából: meghal Jerry Garcia, a Greatful Dead alapító gitárosa.

III.Sziget Fesztivál (Diáksziget '95) augusztus 17. - 24.

Ez évben először a VOLT Fesztivál önálló programhelyszínként van jelen a Szigeten.

Rolling Stones koncert Budapesten

Az év külföldi sikerfilmjei:

• Oscar: a legjobb filmnek: Forrest Gump (R: Zemeckis), a legjobb külföldi filmnek: 'Burnt by the Sun („Csalóka napfény”, R: Mihalkov)

• Cannes fődíj: Underground (R: Emir Kusturica)

• Berlinale (Arany Medve): L'appât (R: Bertrand Tavernier)

Az év sikerfilmjei:

Die Hard – Az élet mindig drága, Toy Story, Apollo 13, Golden Eye, Pocahontas, Mindörökké Batman, Hetedik, Waterworld, Jumanji

Az év magyar filmjei:

Boldog lovak (Szőke András), Csókkal és körömmel (Szomjas György), Ecotopia (Reseinbücheler Sándor), Esti Kornél csodálatos utazása (Pacskovszky József), Európa messze van (Kabay Barna), Ez van, Azarel! (Sára Júlia), A Fantom ász (Czencz József), Gyilkosság zárójelben (Györik Mihály), Jobban szeretnék élni (Kőszegi Edit), A KGB alkonya (Tóth Tamás), A kisbaba reggelije (Szirtes András), Különböző helyek (Fésős András), Megint tanú (Bacsó Péter), A részleg (Gothár Péter), A törvénytelen (András Ferenc), Változások gyermekei (Gere Mara), Vörös Colibri (Böszörményi Zsuzsa)